Az őszi napsütésben, a színes faleveleket látva, úgy érezzük el kell indulni valamerre, ki a természetbe. Mintha az ember genetikailag kódolva volna, kortól függetlenül, hogy a falevelek között jó lépkedni, lábat húzni, apró faágakkal integetni, lepkéket, köveket nézegetni.

Felejthetetlen élmény lehet egy-egy nagy erdei kirándulás már kisgyermekkorban is.

A szülők körében megoszlik a vélemény, hogy milyen idős korban vigyünk először egy kisgyereket hosszabb túrára. Vannak, akik erdőszélen, dombos területen élnek, ott nyilván nem kérdés. Ám akadnak, akik pár hónapos csecsemőket is, több száz méter magas hegyek közé, több hetes túrára, sőt világ körüli kerékpárutakra visznek.

Gábor és Mariann tapasztalt hobbi túrázónak, sőt sziklamászónak mondja magát. Két éves kisfiúkkal -Gabikával- leginkább kempingeznek az erdőben, tisztelik, szeretik a természetet, nem szemetelnek, gázfőzővel melegítenek.

Mariannal beszélgettünk arról, hogy mi a véleménye a túrázásról, és mi mindent visznek magukkal, ha pár éves gyerekükkel elindulnak.

-Milyen idős volt a kisfiatok, amikor először kirándulni indultatok?

-Gabika 6 hetes volt, amikor először kivittük az erdőbe sétálni, majd 1 évesen a Bükkben jártunk, és később négy napot a Tátrában is töltöttünk. A fokozatosság hívei vagyunk, mert van az a szülő, aki 1 éves gyerekét már Szlovénia legmagasabb hegyére, a Triglavra viszi fel. De mi nem!

A Bükkben nagyon szeret műanyag motorjával közlekedni. Hol a hátamon viszem, hol a járművén halad, hol gyalogol…úgy, ahogy éppen neki jól esik.

-Mikor érdemes elindulni kirándulni? Milyen idő, évszak alkalmas leginább a kisgyerekekkel való túrázásra?

-A kirándulás tervezése időjárás függő. Ha egynapos túrákat szeretnénk megtenni,abban az esetben figyelni kell az előrejelző internetes honlapokat, hogy a kirándulást megelőző nap viszonylag száraz legyen az idő. Így kevesebb az esély, hogy másnap a gyermek sárban fürdik.

Az év bármely időszakában lehet kirándulni. A legjobb, legideálisabb időszak mégis a tavasz, a nyár. A nappalok hosszabbak, a koradélután és a délutáni időszak naposabb, melegebb, az esték enyhék, és a hazautakon is jót tud aludni a gyermek. Ősszel már figyelni kell arra, hogy viszonylag hamar lemegy a nap és a napnyugta után lehűlik a levegő. Ám télen egy szánkózásra vagy egy sétára is érdemes felmenni a hegyekbe.

A gyerekek túráztatása, szerintem a koruktól is függ. Biztos vannak tapasztaltabb családok, több gyermekes anyukák, akik több infót tudnak adni, azokat érdemes elolvasni, meghallgatni (vannak blogok, ahol pl. leírják az élémnyeiket). Tapasztalatom szerint minél kisebb a gyermek, annál könnyebb túrázni vele. Ha nem tud még járni, akkor az 1 napos túra tökéletesen elég neki. A hat és 12 hónapos korúakat túra közben elringatja a mozgás a hátihordóban, majd a kis pihenő alatt a földre téve kicsit kúszhat, mászhat, nézelődhet, sőt az ebédre is van idő. Érdemes mindig polifomot vagy lepedőt vinni (nekünk van egy nagy poliamid anyagból készült takarónk). Egy éves kor felett már jelelmző, hogy jár a baba. Persze a túrát még kevésbé bírja vagy ha földre tesszük, akkor inkább kavicsot számol, minthogy haladjon. Akkor is jó a hátihordóban való közlekedés, és a pihenő alatt felfedezheti a környezetet. Két éves kor körül már ritkábban alszik el a hátihordóban, így sokszor ficánkol, akkor rávehetjük a gyermeket, hogy a saját kis lábain sétáljon. Persze a földön mindig van valami érdekesség, ami miatt 15-30 percekre meg kell állni. Délutánra viszont annyira elfárad a gyermek, hogy az alvással sincs gond, így a szülők saját tempójukban haladhatnak vissza az autóhoz, a buszhoz vagy a vonathoz.

Eddig az egy napos kirándulásról beszéltem, a több napos, hegyen való, ottalvós kirándulások is hasonlóképpen működnek, csak akkor a kiindulási pont és a cél a táborhely, vagy a szállás (falusi vendégház, apartman, panzió). Egygyermekes családnál a táska-gyermek szállítás könnyen megosztható, míg a több gyermekes családnál…Érdemes lehet (egyik baráti pár így csinálja) egy “serpát” magunkkal vinni. Mivel a több gyerek, ha elfárad, akkor apa-anya cipeli, és az étellel, ruhákkal teli csomagot meg senki. Illetve léteznek olyan jó minőségű hátihordó táskával kombinált szekezetek (Vaude, Decathlon, Deuter) melynek az alsó részén táska van, így az élelem, a pelenka, a száraz váltó ruha elfér benne. Nálunk gyermekhordóként bevált a Manduca, de sajnos nincs hozátartozó táskarésze.

Egy pelenkázott gyermeknél számolni kell azzal, hogy mindig legyen nálunk plusz pelenka, váltóruha. Rétegesen öltöztessük a gyermeket. A már nem pelusos gyermeknél sok váltóruha kell, mert könnyen bepisilhet. Főleg, ha kicsit idegenkedik a természetben való pisiléstől.

Több napos kirándulásunk eddig kempingezéssel telt. A sátras élet nagyon varázslatos, és izgalmas. Rengeteg kérdés merül fel a szülőkben. A gyermek hogy fog aludni, vajon tetszik majd neki? Az első félelmektől mentesít bennünket, a gyermek öröme a sátor láttán. Ám itt is a felszerelés nagyon fontos! A gyermeknek legyen vastag tréning ruha, sok pléd, hogy kényelmesen feküdjön a meleg hálózsákban. Sok váltócipőre, gumicsizmára van szükség. Általában zuhanyzási lehetőségek vannak: ahol nélkülözhetetlen a papucs. Ami jó, ha kiegészítésként van: kempingszék, kempingasztal, gázföző.

Legyen nálunk mindig fájdalomcsillapító, lázcsillapító és vitamin, lázmérő stb.

-Hogyan, hová érdemes túrát szervezni? Mik az útvonaltervezés főbb kritériumai?

-A gyermek életének első éveiben érdemesebb a szülők által már ismert hegyekbe, tájakra menni. Ha új helyekre mennek, megvan az esélye, hogy eltévednek, bepánikolnak.

-Kikkel menjünk, miket vigyünk magunkkal? Kisgyerek és világutazó barátunk tudnak egymással gyalogolni?

-Gyermekes családokkal még működékepes a dolog. Vagy ha van egy olyn barát, aki türelmes, és nem arra számít, hogy éppen egy hegygerincmászást hajt végre, akkor bevállalja. Kisgyermekes családoknál ne várjuk el, hogy a szülőknek lesz idejük az eddig meg nem beszélt dolgaikat kitárgyalni, szinte mindig a gyermek van a középpontban.

-Mit egyen, igyon a gyerekünk mozgás közben?

-Szinte ugyanazt mint hétköznap. Itató kulacs, víz, gyümölcsszelet, ropi, kifli, gyümölcs, ebéd a gyermeknek, sok víz. Jó ha van neki is egy kis fémbögréje! Ha több napos túrán veszünk részt, akkor a gyermek is elvárja, hogy neki is legyen kis bögréje, amiből úgy ihat, mint apa, anya.

-Milyen ruhában induljunk el?

-Kényelmes, általában túraruházatban, vagy melegítő ruhában. Rétegesen öltözzünk, legyen nálunk esőkabát. A gyermeknél is ugyanez, csak neki legyen váltó és jó ha van esőnadrágja, esőkabátja.

-Mik a legmodernebb gyerektúrázási cuccok, zsákok, iránytűk…

-Sokféle van! Jó árértékkel elérhetőek a Decathlonban kapható termékek. De a Nomád túraboltból is kedvező áron szerezhetünk be bármit.

-Mit mondanak a pszichológusok, a három gyerekes anyák, hogy mit ad a gyereknek a túrázás, miért jó, miért kell?

-Érdekes kérdés! Inkább az a kérdés merülne fel bennem, hogy a túrázással nem kényszerítem-e a gyermekre a hobbimat? Egyszer például elvittük sziklamászásra is, de ezt a hobbinkat kicsit most hanyagoljuk. A gyermek 2 óránál többet nem tud a fal alatt eltölteni,vagy ha igen, akkor mászna az anyukája után. Kicsit várunk még vele, hogy ő dönthesse el, hogy mit szeretne.

A pszichológusok szerint jó, ha a gyermek minél többet van a természetben, ebben az esetben azt mondom, jó, ez kell neki. Mégis azt gondolom, talán ezzel minden tudományos kutatást- vagy tanulmányt megcáfolva, hogy inkább a szeretetben, törődésben való nevelés ad neki olyan energiát, hogy a későbbiekben is érdekelni fogja a túrázás, a hegyek világa. Talán, akkor nem kallódik el, nem lesz unatkozó, mint sok más gyermek. Szerintem sok szülő, a saját önzéséből adódóan úgy gondolkozik, hogy inkább rábízza a gyermekét a nagyszülőkre, mert ő éppen egyedül szeretne elmenni túrázni, mászni vagy a hobbiját űzni. Ha a szülők együtt mennek túrázni, abban az esetben a gyermek is érzi, hogy rá is számítanak, része az egésznek, lesznek életre szóló családi emlékei, és nem azt érzi majd, hogy fölöslegessé vált, mert anya, apa egyedül szeretne lenni….