Február 17-én 19 órától Márai Sándorra emlékeznek a New York művész Páholyban. Épp 25 éve hunyt el a modern magyar irodalom egyik legismertebb és legelismertebb alkotója, az egyik legkülönösebb sorsú 20. századi magyar író.

Kulturális programsorozatuk soron következő estjén őt idézik meg: meghívott vendégeikkel a barátság, a közösen átélt élet, az irodalomtörténet, a történelem, a színművészet és a képzőművészet, a könyvek, írások, művek továbbélésének példáival és történeteivel adóznak Márai Sándor sosem halványodó emléke előtt.

Az Ég és föld között című Márai Sándor emlékestet – a nagy érdeklődésre való tekintettel – a New York Palota RÓMA termében tartják.

Márai Sándorról

Márai Sándor az a kivételes szerző, akit Magyarországtól Olaszországig, Amerikától Spanyolországig egy világ tisztel, könyvei népszerűek, tanításai, gondolatai a legtöbbet idézett szövegek. Az íróra nagyszabású esten emlékezünk, ahol a beszélgetés különös hangsúllyal érinti Márai emigrációban töltött éveit, az olaszországi emlékeket, az emigrációban született alkotásokat, és a levelezést. Vetítés és személyes emlékek, majd a művek tükrében igyekszünk megismerni és megérteni Márai Sándor személyét, beszélnek a művek keletkezésének történetéről és arról, milyen nehézségekkel, szépségekkel szembesült az író Olaszországban vagy Amerikában.

Akik az emlékezésben segítenek

Az est beszélgetőpartnerei más-más szállal kapcsolódnak Márai Sándorhoz.

Szőnyi Zsuzsa szerkesztő, Szőnyi István festőművész lánya, Triznya Mátyás festőművész felesége a nyugat-európai, római emigráció egyik kulcsfigurája. Férjével Rómába lévő otthonukban hozták létre a Triznya kocsmát, ami vendégség-találkozóhely, művészeti szalon az emigráció egyik legfontosabb központja lett. Szőnyi Zsuzsa a Vatikáni Rádió magyar adásának a szerkesztője volt a kezdetektől, segítette az emigrációban született könyvkiadást, támogatta az alkotókat. Legendás barátságáról Cs. Szabó Lászlóval és Márai Sándorral több könyv is mesél, melyeket ő írt, szerkesztett. Márai Sándor 1960-tól 1988-ig több mint száz levelet váltott a Rómában élő Szőnyi Zsuzsával. Ezeket a leveleket, valamint az író Olaszországban keletkezett esszéit, s egyben 1949-ben vele készült interjút tartalmaz Szőnyi Zsuzsa Vándor és idegen című kötete.

Fried István irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának társelnöke. Egyetemi tanár, a Márai-életmű egyik legnagyobb szakértelmű kutatója, számos kötet, tanulmány szerzője, melyek a Márai-köteteket, a Márai-életművet helyezik el a magyar és a világirodalomban.

Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatója, fő kutatási területe a magyar-olasz kapcsolatok története, az olaszországi magyar emlékek. Márai Sándor olaszországi éveinek tudója Márai Nápolyban, a Posillipo-félszigeten, majd Salernoban töltött éveiről mesél majd az esten.

Nagy Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kötődése kettős: először hangoskönyben mondta el Márai Sándor 1938-ban írt regényét, az Eszter hagyatékát, majd a történet eleven fájdalmakat cipelő nőalakját, Esztert alakította a 2008-ban bemutatott, Sipos József rendezte Eszter hagyatéka című filmben. A filmből részletet tekintünk meg az esten.

Paál Zsuzsanna képzőművészre Márai Sándor Négy évszak című kötete (amit a Füveskönyv előzményének és kiegészítőjének tartanak) volt nagy hatással, ezeket a prózai epigrammákat dolgozta fel Négy évszak inspirációk című képeiben. A képeket és a Márai-szöveget összefoglaló kötetben is megismerhettük, melynek feldolgozásával 2010-ben színházi előadás is született.

A New York Művész Páholy február 17-i estjére a belépőjegy 1800 Ft-os áron a helyszínen váltható, ez egy kávé, pohár bor vagy pezsgő árát is tartalmazza.

A program megtekintéséhez előzetes regisztráció szükséges, jelentkezni a newyorkprogram@cafeandevent.eu címen lehet.