„Merészebb, mint a festészet – A modern magyar kereskedelmi plakát 1924-1942”, ezzel a címmel

nyílik az Iparművészeti Múzeum (1091 Budapest, Üllői út 33-37.) kiállítása 2014. április 25-től július 27-ig.

 A két világháború közötti magyar plakátművészet remekeiből összeállított reprezentatív válogatást

 – a spanyolországi bemutatkozását követően – először az Iparművészeti Múzeumban láthatja a hazai

 közönség. A kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből 102 művészi plakátot

 vonultat fel, amely ezúttal kiegészül az Iparművészeti Múzeum saját anyagával, illetve köz- és

magángyűjteményekből származó kisnyomtatványokkal és tárgyi emlékekkel. A tárlat a kereskedelmi

grafika 1924 után bekövetkezett radikális megújulására koncentrál. Ekkortól érvényesülnek a Bauhaus

és a konstruktivizmus modern tervezési elvei a magyar alkalmazott grafikában, az emigrációból hazatérő

Kassák Lajos, Bortnyik Sándor és Berény Róbert közvetítésével. Az ő ismert neveik mellett a kiállítás

nyomán újabb fontos alkotók kerülhetnek be a köztudatba, mint Irsai István, Csemiczky Tihamér,

Radó György vagy a Macskássy-testvérek.

Az Iparművészeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös szervezésében megvalósuló kiállítás

alapját képező 102 művészi plakát nagy sikerrel mutatkozott be 2009-ben a spanyolországi Valenciában

majd Sevillában, Bakos Katalin művészettörténész rendezésében. E nagyszabású válogatást öt év után

végre a budapesti közönség is láthatja. Ilyen nagyszámú, a hazai plakátművészet „fénykorából”

származó plakátanyag eddig még nem szerepelt magyarországi kiállításon. Az Iparművészeti Múzeumban

a Spanyolországban bemutatott tárlat bővített verziója valósul meg, a kiállított plakátokat kisnyomtatványokkal,

eredeti plakáttervekkel gazdagítjuk, továbbá olyan tárgyakkal egészítjük ki, amelyek megjelennek a plakátokon.

Feltűnnek a két háború közötti korszak modern életmódjának kellékei, a Flora szappan, a Modiano

szivarpapír, a népszerű Standard rádió fejhallgatóval és hangszóróval, vagy a kötött, övvel ellátott Nor-Coc

fürdőruha. A mindennapi élet tárgyai a húszas-harmincas évek modern, nagyvárosi életmódját idézik,

amelyhez hozzátartoztak a kulturális programok, az utazás és a sport. A tárlatot a korszakot idéző archív

fotók, külön vetítőhelyiségben pedig korabeli filmhíradó-részletek kísérik, felidézve a nemzetközi vásárok

hangulatát és a plakátok természetes közegét, a városi utcát.

A kiállítás főszereplői mindazonáltal maguk a plakátok, melyek szín-kavalkádjukkal, átütő formavilágukkal

a magyar plakátművészet két világháború közötti virágkorának legjavát képviselik.

Az 1920-as évek közepétől egy teljesen új hang jelent meg a budapesti plakátok világában. Eltűnt a szecesszió

álomvilága, háttérbe szorultak a humoros, történetet mesélő ábrázolások. Betört a modern

kor levegője, olyan termékek jelentek meg a reklámokon, amelyek a technika fejlődése nyomán jöttek

létre, és a modern nagyvárosi élet kényelmét szolgálták. Megjelent a plakátokon a villanykörte,

a rádió, a rádiócső, az elektromos és gázkészülékek egész sora, az autógumi, a konzerv, a töltőtoll.

A régi árucikkek – mint a dohányipari termékek, a divatcikkek, élelmiszerek, sajtótermékek

– hirdetése is ahhoz az új reklámnyelvhez igazodott, amelyet az új termékek adekvát bemutatásának

feladata hívott életre. A plakátművészet megújulásában nagy szerepe volt Kassák Lajosnak, Bortnyik

Sándornak és Berény Róbertnek, akik a 20. század elején Magyarországon kibontakozó avantgárd

mozgalom vezető alakjai voltak. Bécsben, Weimarban és Berlinben széleskörű nemzetközi

tájékozódásra tettek szert. Plakátjaik újszerűségük miatt nagy sikert arattak, így egy csapásra

átvette az uralmat a modernista grafika. 1930-ban az Iparművészeti Múzeumban (pontosan

a mostani tárlat helyén!) megrendezett Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának

bemutatkozó kiállításán Berény, Bortnyik, Kassák, Moholy-Nagy László és Molnár Farkas is részt vett.

A kiállításon megmutatkozott munkásságuk hatása az egész magyar tervezőgrafikára, a plakátra

és tipográfiára, reklámfotóra és könyvművészetre egyaránt. A kiállítást háromnyelvű

– magyar-angol-spanyol – katalógus kíséri, a kurátor – Bakos Katalin –tanulmányával

továbbá magyar művészek és kritikusok korabeli, emblematikus írásaiból összeállított

dokumentumválogatással.

A kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetésekről, workshopokról, múzeumpedagógiai foglalkozásokról és

ismeretterjesztő előadásokról további információt az Iparművészeti Múzeum honlapján olvashatnak.

www.imm.hu