Lechner Ödön munkásságát bemutató kiállítás nyílik 2014. november 20-tól az Iparművészeti Múzeumban. Az öt főműre koncentrálva mutatják be a magyar nemzeti építészet kialakításában legtávolabbra jutó építész munkásságát. „Lechner, az alkotó géniusz” címmel 2015. május 31-ig látogatható a tárlat.
Az építészettörténet még nem döntötte el, sikerült-e Lechner Ödönnek megteremtenie a magyar nemzeti építészeti stílust, az azonban biztos: a száz éve elhunyt mester megérdemelné, hogy nevét nemzetközi szinten is a legnagyobbak között említsék – mondta a sajtóbemutatón Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. Hozzátette: ahogy Barcelonába sokan Gaudí épületeiért utaznak, ugyanígy hasznosíthatná Budapest is Lechner örökségét.
Jékely Zsombor, a kiállítás projektvezetője felidézte, hogy Lechner Ödön halálának 100. évfordulójáról az IMM idén már több rendezvényen megemlékezett, a jubileumi események csúcspontja azonban a csütörtökön nyíló kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia lesz.
Sisa József, a kiállítás tudományos főmunkatársa hozzátette: míg a 19. század nagy magyarországi építészei a világhoz való felzárkózásra törekedtek, Lechner valami unikálisat és egyben zseniálisat tudott alkotni. Munkáiban természetesen felbukkannak a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemei, ezeket azonban sajátos, könnyed, elegáns módon tudta beépíteni terveibe.
A tárlat a lechneri életművet átfogó módon, kronologikus rendben igyekszik bemutatni, minél teljesebb vizuális élményt nyújtva; ennek érdekében az eredeti tervrajzok, grafikák, tovább az épületek egykori és mai fotói mellett maketteken és panorámaképeken is megismerhetők a legfontosabb épületek – emelte ki Sisa József.ödön
Családi ereklyék, ifjúkori rajzok és festmények idézik fel az építész indulását és tanulmányait. Különösen érdekesek Lechner meg nem valósult tervei: a látogató így megtudhatja, a mester milyennek képzelte el például a kecskeméti fürdőt, a pécsi városházát vagy a pécsi színház épületét.
Első jelentős munkája, az Andrássy út 25. alatti – később a Balettintézetnek otthont adó – bérház még a franciás historizmus jegyeit viseli magán, de már itt is megmutatkozott Lechner egyéni látásmódja.
Az UNESCO világörökségi listájára is jelölt öt főműve közé tartozik a kőbányai Szent László-templom, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Postatakarékpénztár, melyeket a kiállítás külön egységekben, számos tervrajz, makett és eredeti épületdísz segítségével mutat be. A közönség az IMM esetében nemcsak a múlttal, hanem a jövővel is találkozhat, megismerheti a Vikár és Lukács építész stúdiónak az épület bővítésére készített terveit.
Lechner Ödön munkásságát bemutató kiállítás nyílik 2014. november 20-tól az Iparművészeti Múzeumban. Az öt főműre koncentrálva mutatják be a magyar nemzeti építészet kialakításában legtávolabbra jutó építész munkásságát. „Lechner, az alkotó géniusz” címmel 2015. május 31-ig látogatható a tárlat.
Az építészettörténet még nem döntötte el, sikerült-e Lechner Ödönnek megteremtenie a magyar nemzeti építészeti stílust, az azonban biztos: a száz éve elhunyt mester megérdemelné, hogy nevét nemzetközi szinten is a legnagyobbak között említsék – mondta a sajtóbemutatón Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. Hozzátette: ahogy Barcelonába sokan Gaudí épületeiért utaznak, ugyanígy hasznosíthatná Budapest is Lechner örökségét.
Jékely Zsombor, a kiállítás projektvezetője felidézte, hogy Lechner Ödön halálának 100. évfordulójáról az IMM idén már több rendezvényen megemlékezett, a jubileumi események csúcspontja azonban a csütörtökön nyíló kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia lesz.
Sisa József, a kiállítás tudományos főmunkatársa hozzátette: míg a 19. század nagy magyarországi építészei a világhoz való felzárkózásra törekedtek, Lechner valami unikálisat és egyben zseniálisat tudott alkotni. Munkáiban természetesen felbukkannak a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemei, ezeket azonban sajátos, könnyed, elegáns módon tudta beépíteni terveibe.
A tárlat a lechneri életművet átfogó módon, kronologikus rendben igyekszik bemutatni, minél teljesebb vizuális élményt nyújtva; ennek érdekében az eredeti tervrajzok, grafikák, tovább az épületek egykori és mai fotói mellett maketteken és panorámaképeken is megismerhetők a legfontosabb épületek – emelte ki Sisa József.ödön
Családi ereklyék, ifjúkori rajzok és festmények idézik fel az építész indulását és tanulmányait. Különösen érdekesek Lechner meg nem valósult tervei: a látogató így megtudhatja, a mester milyennek képzelte el például a kecskeméti fürdőt, a pécsi városházát vagy a pécsi színház épületét.
Első jelentős munkája, az Andrássy út 25. alatti – később a Balettintézetnek otthont adó – bérház még a franciás historizmus jegyeit viseli magán, de már itt is megmutatkozott Lechner egyéni látásmódja.
Az UNESCO világörökségi listájára is jelölt öt főműve közé tartozik a kőbányai Szent László-templom, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Postatakarékpénztár, melyeket a kiállítás külön egységekben, számos tervrajz, makett és eredeti épületdísz segítségével mutat be. A közönség az IMM esetében nemcsak a múlttal, hanem a jövővel is találkozhat, megismerheti a Vikár és Lukács építész stúdiónak az épület bővítésére készített terveit.
Lechner nem csupán építészként, hanem a társasági élet aktív tagjaként is ismert volt, gyakran időzött a Japán kávéházban barátaival, többek között Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel. A közeli ismerősei által csak Papszinak becézett építészről így számos anekdota, legenda és nem utolsósorban portré maradt fenn, amelyek közül több a kiállításon is helyet kapott.
A tárlat a főművek mellett figyelmet szentel Lechner kisebb léptékű műveinek is, melyek szintén meglepő fantáziagazdagságról tesznek bizonyságot – mondta Sisa József.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Művészettörténeti Intézetével együttműködésben megrendezett kiállításhoz átfogó katalógus is megjelenik magyar és angol nyelven.
Szöveg: MTI
Lechner nem csupán építészként, hanem a társasági élet aktív tagjaként is ismert volt, gyakran időzött a Japán kávéházban barátaival, többek között Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel. A közeli ismerősei által csak Papszinak becézett építészről így számos anekdota, legenda és nem utolsósorban portré maradt fenn, amelyek közül több a kiállításon is helyet kapott.
A tárlat a főművek mellett figyelmet szentel Lechner kisebb léptékű műveinek is, melyek szintén meglepő fantáziagazdagságról tesznek bizonyságot – mondta Sisa József.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Művészettörténeti Intézetével együttműködésben megrendezett kiállításhoz átfogó katalógus is megjelenik magyar és angol nyelven.
Szöveg: MTI
