Előrebocsájtom, hogy ez egy mese. Semmilyen tudományos igénye nincsen!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fortyogó sárdarab a világűrben, egy kis vidéki galaxis eldugott karjának külső részén, valahol, csak forgott és fortyogott magában, és senki nem jósolta meg, hogy egyszer csak jön egy másik bolygó, mely szétveri a berendezést. Hát pedig így is lett, jött egy másik sárdarab, összeütköztek, és semmi nem volt úgy továbbra is, mint azelőtt.

Az történt, hogy a nagy összeütközésen leszakadt egy Holdra-való kőzet, és eltávolodott. Nem nagyon, mert a visszamaradt anyaföld vonzotta őt. Ezentúl ketten forogtak tovább, egymásra hatva, de a Földön, valamely csoda és véletlenek sorozata folyományaként kialakult az élet, -ezek vagyunk mi. És ez a mi csodálatos bolygónk, rajta hét és félmilliárd kiváló emberrel, akik az idők folyamán elszaporodtunk egy kicsit. Viszont a morcos, kedvetlen Hold kihűlt, s néhány rongyos kráteren kívűl semmi nincs rajta. Vagy nem volt 1969-ig. Akkoriba kezdtek odajárni az emberek, és biztos, hogy valamennyi szemetet otthagytak, ahogy én az emberiséget ismerem.

Később már megunták és többet nem mentek oda, valószínű, drága volt a vonatjegy. Ez a Holdat már nem érdekelte. Tovább forgott maga, és a Föld körül, közönyösen, ridegen, bután.

Tudjuk: semmi nincs vele ezen kívűl…

Csakhogy azért mégiscsak van valami. Misztikus dolgok ezek: amikor a Földről nézve a Nap megvilágítja a Holdat, ilyenkor teliholdról beszélünk, és sokkal rosszabbul alszunk, mint máskor.

Hogy mégis fitogtassa az erejét, szemmel látható árapályt okoz azóta is. Ezt a Földön tudomásul is veszik, alkalmazkodnak hozzá, és a Holdnak meg annyi.

De sok apró dolog van, amire az emberiség „empíriásan” felfigyelt: dalok, versek készültek a Holdról és a Holdhoz, szerelmesek szívesen andalognak hideg, fehér fényében, a vágyakozó ember sok éjszakán át nézi a Holdat, és kesereg… De vannak ennél prózaibb hatásai is: például, ha holdtöltekor mos hajat az ember, jobban nő a haj. Ezoterikusak százezrei állítják ezt. Az én saját adatom nagyanyámtól származik, aki szerint, ha telehold van, jobban virágzik a tök…

A középkori mítoszok szerint holdtöltekor változnak át a vérfarkasok emberből farkassá, aki nem hiszi, olvassa el a Harry Potter című klasszikust. Ott igenis átváltoznak.

És tényleg ilyenkor üvöltenek legjobban a farkasok, és a farkaskutyák.

A Hold fénye ténylegesen befolyásolja a pszicho-emocionális állapotokat, az anyagcsere fokozódik, az agresszivitás nő, és egyesek szerint nő a szexuális készség is. Hát akkor Heuréka, megtaláltam, hogy miért van a túlnépesedés! Gondolkozom, hogy esetleg el kellene függönyözni a Holdat, amikor világít? Talán nem születne annyi gyerek… Lehetne ez egy megoldás?

És akkor még nem is beszéltünk az alvajárókról, régebben holdkórosnak nevezték őket. Nem is fogunk sokat beszélni róluk, mert nem a Hold a kór oka, hanem az emberi 20-as kromoszóma kódjának hibája, de a köztudatban teleholdkor járnak alva az emberek. Ami megint nem igaz, mert az alva járók agyának egy része ébren marad, kérdésekre kb.80 százalékban helyesen felelnek, és a jelenség családon belül halmozódik.

Hogy akkor mégis miért beszélek erről? Hát, amikor írok, akkor ember vagyok, de amikor festek, akkor… szóval olyankor szeretem a Holdat. Tele van egy csomó költői tartalommal. E cikkhez három képet csatoltam. Az egyik emlékeimben a hajnali holdat ábrázolja. Amikor fehér a fény. Ritkán látják az emberek ezt különös fényt, mert vagy alszanak, vagy rohannak dolgozni. Csak akkor tűnik fel ennek a fénynek a szépsége, ha direkt megnézzük magunknak a hajnalt…

Persze, nem arra a diadalmas szcenárióra gondolok, amikor még nem jött fel a nap, de már előreküldi a sugarait. Nem, ez a fehér fény még azelőtt van talán egy negyedórával. És ha még a napfelkeltét is megvárod, az egész napodat bearanyozhatja.

Az emberek sok mindent mondanak a Holdról, egyesek szerint a nyugtalanságuk, a szerelmük, a szerencséjük függ a Holdtól, de akkor már minden egyéb rosszat is rámondhatunk, pedig néha… nagyon is szép! Hát, nem?

Itt a vége, fuss el véle…aki nem hiszi, járjon utána vagy előtte!