Magyar író, költő, műfordító. Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót, magát sokszor költőnek vallotta, bár viszonylag kevés verset írt. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el. Később novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregénye. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Őrá utal a Micimackó név.

Karinthy Frigyes rövid életrajza

• 1887. június 25.

Született Budapesten, szülei ötödik gyermekeként. Apja sokat olvasó, kedvtelésként filozófiával foglalkozó tisztviselő volt.

• 1893

Hatévesen nagy családi tragédiát élt meg: elvesztette édesanyját.

• 1898-1900

Ezekben az években írta Gyermekkori napló-ját és az Utazás a Merkúrba című regényét.

• 1902

A Magyar képes Világ folytatásokban közölni kezdte a Nászutazás a föld középpontján keresztül című regényét.

• 1905

A budapesti Markó utcai főreálban leérettségizik, gyengén. Matematika-fizika szakon egyetemi előadásokat hallgat, de más egyetemekre is be-be látogat.

• 1906

Az Újság munkatársaként, kezdő újságíró, innentől kezdve barátja Kosztolányi.

1907-1911

Megjelennek első irodalomkarikatúrái, karcolatai, novellái: Ország-Világ, Budapesti Napló, Pesti Hírlap, Élet, Nyugat, Reneszánsz, Borsszem Jankó.

• 1912

Az Így írtok ti megjelenésével, egy csapásra országos hírű íróvá válik. Első kötetei: Esik a hó, Ballada a néma férfiakról, Együgyű lexikon, Görbe tükör. Judik Etel színésznő férje haragja elől Berlinbe szökik, ott fél évig újságíróskodik.

• 1913

Publikálja a Találkozás egy fiatalemberrel című novellás kötetét. Feleségül veszi Judik Etelt.

• 1914

Újabb humoreszk kötete jelenik meg: Grimasz címmel, illetve kritikai írásai is összegyűjtött formában. Megszületik fia Gábor.

• 1915-17

Újabb novellás kötetei: Két hajó, Legenda az ezerarcú lélekről; karcolatgyűjtemények: Beszéljünk másról; Ó nyájas olvasó; Aki utoljára nevet. Háborút parodizáló regénye: Így láttok ti; a Tanár úr kérem, a Holnap reggel című drámajáték és a az Utazás Faremidóba.

• 1918

Kiadják a Krisztus vagy Barabás című háborúellenes kötetét, valamint a legnépszerűbb egyfelvonásosát a : Bűvös szék-et.  Váratlan tragédia: Felesége, harminckét évesen,spanyolnáthában meghal.

• 1919 március 9.

A Holnap reggel ősbemutatója a Madách Színházban. Visszahúzodik, távol tartja magát a politikától.

• 1920

Másodszor házasodik,elveszi feleségül Böhm Arankát,aki 6 évvel fiatalabb,orvosi tanulmányokat folytat, és elválik Karinthy miatt a férjétől.

• 1921

Újabb kiadványok:Ne bántsuk egymást; Hököm-színház; Jelbeszéd; Gyilkosok; Capillária. Megszületik Ferenc fia.

• 1922-27

Publikálja a Kötéltánc című regényét, a Nevető dekameront; Ki kérdezett?… esszékötetét és a Notesz-t.

• 1928

Az Athenaeum tíz kötetben kiadja munkáit.

• 1929-1932

Napvilágot lát: Minden másképpen van című karcolatgyűjteménye, és a Nem mondhatom el senkinek című verseskötete.

• 1933-1935

Hasműtét című novelláskötete, 100 új humoreszk című kroki kötete; a Még mindig így írtok ti és Barabbás novelláskötete jelenik meg. Kedélye romlik, megkeseredett ember lesz.

• 1936

Rosszullét, szédülés, hányinger, hallucináció, fejfájás. Sürgős operáció, agydaganata van. Május 5-én Stockholmban megműtik. Megjelenik a Nevető betegek című kötete. Elveszti a felejthetetlen költő barátot: Kosztolányi Dezsőt.

• 1937

Mennyei Riport; Utazás a koponyám körül. Öt évre szóló írói tervet készít.

• 1938 augusztus 29.

Siófokon agyvérzésben meghal. Szeptember 1-én temetik el a Kerepesi úti temetőben, Móricz Zsigmond mond gyászbeszédet. Még ebben az évben megjelenik: Üzenet a palackban és a Kiadatlan naplója és levelei.

Forrás: Halász László: Karinthy Frigyes, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972;

Wiki: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karinthy_Frigyes

Fotók: IB.hu