Horváth Gergő, a szolnoki levéltár munkatársa kutatásai során 2016 őszén talált rá Jászkisér 1543-as pecsétjére. A település fennmaradt pecsétje egyben a Jászság egyik legrégibb tárgyi emléke is. Ősiségén túl a legnagyobb különlegessége, hogy rajta látható a Jászkürt, korai ábrázolásban.
Eddigi ismereteink szerint a jászberényi reformátusok 1645-ből származó pecsétjén jelent meg elsőként a jeles nemzeti ereklye.
A szolnoki levéltáros a jászkiséri mészárszék és kocsma bérbeadásáról készült 1791-es szerződésén találta meg a pecsétet először. Tehát az ősi pecsétnyomót még ekkor is használták, bár a település újabb pecsétnyomókat is készíttetett.
Jászkisér város ma is használt címerének elemei már ezen az 1543-as pecsétnyomón feltűnnek. A belső körben látható a kardot(!) tartó kar, a hold és a hat ágú csillag, valamint a Jászkürt is. Érdekes módon a kar meglehetősen elnagyolt, de a csillag és a hold szépen kidolgozott. Utóbbinak a korai ábrázolásokhoz hasonlóan emberi arca van. A pecséten a Jászkürt más későbbi címerekhez hasonlóan stilizált módon, fém kürtként jelenik meg hurokkal átvetett szíjazattal.
A pecsét felirata: • IASZ : KIS : ER HELY: PETSETE
A szöveget mai írásmóddal így írnánk: Jászkisér helység pecsétje.
A belső ívben – a bemutatott ábrák alatt – az 1543-as évszám tűnik fel.
Az előkerült jászkiséri pecsét tehát majdnem száz évvel megelőzi az eddig ismert legkorábbi kürt ábrázolást, tehát jelenleg ez számít a legrégebbinek. Jászkisér következő ismert címere szintén jóval későbbi, hiszen 1670-ből ismert.
A kutatás jelenlegi állása szerint a Jászkürt már ebben az időben is, nem csak Jászberény város szimbóluma volt, hanem az egész Jászságé, ezért is kerülhetett bele a kisériek pecsétjébe.
Forrás: Farkas Kristóf Vince – Jász Múzeum ; Jászok Egyesülete