Csaknem 40 évvel ezelőtt, 1977-ben a Vígszínházban volt az ősbemutatója annak a Fejes Endre regénye alapján készült darabnak, a „Jó estét nyár, jó estét szerelem”-nek, amit most – 2015. szeptembertől – ismét műsorára tűzött a Pesti Színház.
A hatvanas években játszódó történetet Fejes Endre eredetileg regényként írta meg, egy megtörtént bűnügyet feldolgozva. Egy fiatal lakatos magát görög diplomatának kiadva, tört magyar nyelven beszélve, havi fizetését luxuséttermekben néhány nap alatt elköltve bolondította a lányokat, akik szerelemről, házasságról és fényűző külföldi életről álmodtak.
A Jó estét nyár, jó estét szerelem történetének alapjául szolgáló bűncselekmény részleteit a korabeli sajtóból és a büntető per levéltári anyagából ismerhetjük meg. Nagyon izgalmas, hogy ebben a művében Fejes hogyan csúsztatja egymásba a valóságot és a fikciót, és hogyan ad kegyetlen látleletet a Kádár-kori Magyarországról.
A kisregényéből 1972-ben tévéfilmet készítettek, és később Fejes Endre színdarabbá dolgozta át, majd a Vígszínház felkérésére Presser Gáborral közösen elkészült a zenés-változat is, amit Marton László rendezésében mutattak be 1977-ben. Hegedűs D. Géza főszereplésével, Halász Judittal, Kútvölgyi Erzsébettel, Egri Mártával, Hernádi Judittal és Bánsági Ildikóval az oldalán.
A Pesti Színházban Szász János és Presser Gábor, Kovács Krisztina dramaturg közreműködésével új változatot készített: új hangszerelésben, új dalokkal és eredeti dokumentumrészletekkel, tanúvallomásokkal gazdagodik az ismert történet.
A főszerepet most, a színház új tagja, Wunderlich József alakítja, a partnerei: Tornyi Ildikó, Kiss Diána Magdolna, Járó Zsuzsa, Börcsök Enikő és Bata Éva.
Szász János és alkotótársai egy modern, mai, mégis a mű eredeti korát megőrző előadást hoztak létre, amely miközben felidézi a 60-as évek Magyarországának szűk levegőjét, univerzális kérdésekről beszél őszinte, kendőzetlen hangon. Szerelem, árulás, magány, elvágyódás és hazugság – ezek a mű fő motívumai, amelyektől ugyanolyan átélhető és felkavaró lesz a történet, mintha ma játszódna.
„Nagyon sok mindent szeretnék elmondani arról a félelemről és bezártságról, ami a hatvanas években nagyon jellemző volt erre az országra. Ez egy eredeti történet, hiszen tudjuk, hogy 1962-ben megtörtént. Lényeges része az előadásnak, hogy eredeti dokumentumok kerültek a darabba, amelyek abban segítenek, hogy jobban megismerjük a bűn útját. A zene gyakorlatilag a próza fokozása. Hihetetlenül vad, érzelmes és érzéki. Nagyon drámainak érzem Presser Gábor szerzeményei. Fontos részei a darabnak.” -vélekedik Szász János a színpadi műről.
Presser Gábor korábban elmondta: „Nagyon sok múlik azon, hogy Szász nem akarja véka alá rejteni, hogy a főszereplő, a „sötét ruhás fiú” egy gyilkos, egy kicsit keményebb legény, mint ahogy általában mi szeretnénk látni, úgyhogy ehhez képest kell nekem is dolgozni a zenén.”
Az író már nem érhette meg…
Megrendítő, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem szeptember 6-i Pesti Színházi bemutatóját Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, már nem érhette meg. Szeptember 15-én ünnepelte volna 92. születésnapját.
Fejes a regényeiben és színdarabjaiban hihetetlen emberismerettel ábrázolja a társadalom peremén élők, a külvárosi fiatalok, a gyári munkások, a létminimum alatt vegetáló családok mindennapjait. 1962-ben jelent meg Rozsdatemető című családregénye, ami hatalmas sikert aratott, és egy korszak meghatározó olvasmánya lett. Az író mindig fájdalmasan pontos és igaz, minden tőmondata szívszorító, szomorú, csupasz szavaiból mégis valami erős hit és életigenlés sugárzik.
A XX. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása 2015. augusztus 25-én távozott közülünk. Ám gondolatai műveiben örökké élnek.
Szöveg alap: www.vigszinhaz.hu
Fotók: Dömölky Dániel