Kabay János (1896-1936) világhírű gyógyszerész életművét, valamint az általa létrehozott vegyészeti üzemet mutatja be egy november 20-án megnyíló új kiállítás a feltaláló szülővárosában, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban.
Az Alkaloida Vegyészeti Gyárat megalapító Kabay életművét 1963 óta őrzi a helyi Vasvári Pál Múzeum, a munkásságát bemutató tárlat pedig korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszerészettörténete című állandó kiállításban kapott helyet – mondta Balogh Tamás, a múzeum sajtóreferense.
A múzeum vezetése 2012-ben határozott arról, hogy a város legnagyobb alakjának önálló kiállításban állít emléket; ekkor kezdődött el a kulisszák mögött zajló tudományos munka, a gyűjtemény gyarapítása, valamint az összegyűjtött anyag feldolgozása.
Ezt láthatjuk majd a kiállításon
Az új tárlat enteriőrjeiben a feltaláló életműve mellett a látogatók megismerkedhetnek egy interaktív elemekkel kiegészített korabeli üzemmel, gubótároló silóval, valamint egy 1990-es évekből származó kutatólaborral is. Az ünnepélyes tárlatmegnyitó mellett szakmai konferenciát is rendeznek.
Ki volt Kabay János?
Az Alkaloidát 1927-ben alapította Kabay, akit a korabeli közvélemény az „alkaloidák kutatójának” hívott. A feltaláló – aki a Tiszavasvári elődtelepülésének tekintett Büdszentmihályon született – szinte egész életét a mákkal és a morfinnal történő kísérletezésnek szentelte. Azt vizsgálta, hogy miképpen lehet kivonni a növényből a lehető leggazdaságosabban a hatóanyagokat, szabadalmaztatott módszereit és technológiáját azóta világszerte használják.
Kabay forradalminak számító kutatásaival bebizonyította, hogy a morfingyártáshoz nincs feltétlenül szükség ópiumra mint kiindulási nyersanyagra: az 1925-ben bejelentett első szabadalma szerint a morfint a zöld máknövény préslevéből is el lehet különíteni.
A feleségével együtt dolgozott
Felesége, Kelp Ilona vegyészdoktor segítségével később kidolgozta azt az eljárást, amely megoldotta a morfin kivonását a kicsépelt, többnyire mezőgazdasági hulladékként kezelt mákszalmából. Ez a „száraz eljárás” forradalmasította a morfingyártást: a gyógyszerész módszerét tíz országban szabadalmaztatták.
Büdszentmihály – és a gyár
Balogh Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a korabeli lapok tudósításai szerint a két világháború között Európa, majd az egész világ Büdszentmihály kis gyógyszerüzemére figyelt, a szabadalom után élénken érdeklődő különböző országok üzletemberei, tudományos képviselői pedig egymás kezébe adták a gyár ajtajának kilincsét.
A szocializmus évtizedei alatt az Alkaloida azok közé az állami vállalatok közé tartozott, amely jelentős mértékben hozzájárult az állam gazdasági sikereihez. A gyár ebben az időszakban közel nyolcvan országba exportálta termékeit, készítményeit és több mint kétezer embernek adott megélhetést. A kilencvenes évek elején a tekintélyes Forbes magazin a világ 22 legsikeresebb gyógyszergyártó cége közé sorolta.Android Key Hash
A rendszerváltást követő privatizáció után a vegyészeti gyár piacainak jelentős részét elveszítette. Az Alkaloida jelenleg az indiai Sun Pharma tulajdonában van, amely az alapanyaggyártás mellett új piacok felkutatásán dolgozik.
A Kabay által kifejlesztett módszer 2014 óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár megbecsült eleme, a kiemelt nemzeti érték rang után jó eséllyel akár hungarikummá is nyilváníthatják.
MTI-hír