Költenek a veszélyeztetett fekete gólyák a szatmár-beregi erdőkben, ahol mintegy negyven pár él a kihalással fenyegetett fajok között nyilván tartott madarakból.

Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nyírség-Szatmár-Bereg természetvédelmi tájegységének vezetője elmondta: a fekete gólyák a Szatmár-Beregi-síkság öreg tölgyeseiben és a Felső-Tisza menti puhafás ligeterdőkben fészkelnek.

A madarak márciusban-áprilisban tértek vissza közép- és dél-afrikai telelőhelyükről, s kezdtek költésbe. A nemzeti park természetvédelmi őrei évről évre felmérik állományukat és megteszik az intézkedéseket fészkük fokozott védelmére.

A tájegységvezető hangsúlyozta: a fészkek környékének nyugalma igen fontos a fekete gólyák számára, a tojásrakás kezdetétől a fiókák kikeléséig ugyanis igen érzékenyek a minden zavaró körülményre. Ebben az időszakban ha megzavarják a madarakat, leugranak a fészkükről és csak később térnek vissza, ami akár a tojások vagy a fiókák kihűlését okozhatja – tette hozzá Habarics Béla.

A szakember kitért arra: a költés sikerét befolyásolja az is, hogy megfelelő mennyiségű táplálékhoz jutnak-e a gólyák. A madarak elsősorban kisebb halakat, kétéltűeket, hüllőket és rovarokat fogyasztanak a fészkük környékén lévő holtmedrekben, kisebb erdei vízfolyásokban és vízállásokban.

A szatmár-beregi tájegységben most viszont kevés a megfelelő táplálkozási hely a fekete gólyák számára, mivel nem esett elegendő csapadék sem a télen, sem eddig tavasszal.

A fekete gólya három kilogrammosra nő, testhossza 95-110 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 144-155 centiméter. Tollazatának színe csaknem teljesen fekete, a hasánál fehér, míg a csőre, a lába és a szeme környéke vörös színű.

Gallyakból készült fészkét a fák alsó korona részén kihajló vastag ágra rakja, 3-5 tojásból áll a fészekalja. A fiókák 30-35 nap után kelnek ki, júliusban hagyják el a fészket.

Az augusztusban Afrikába telelni induló fekete gólya hazánkban is fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint.

Szöveg: MTI-hír

Fotó: tbuvar.hu