„Merészebb, mint a festészet – A modern magyar kereskedelmi plakát 1924-1942”, ezzel a címmel
nyílik az Iparművészeti Múzeum (1091 Budapest, Üllői út 33-37.) kiállítása 2014. április 25-től július 27-ig.
A két világháború közötti magyar plakátművészet remekeiből összeállított reprezentatív válogatást
– a spanyolországi bemutatkozását követően – először az Iparművészeti Múzeumban láthatja a hazai
közönség. A kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből 102 művészi plakátot
vonultat fel, amely ezúttal kiegészül az Iparművészeti Múzeum saját anyagával, illetve köz- és
magángyűjteményekből származó kisnyomtatványokkal és tárgyi emlékekkel. A tárlat a kereskedelmi
grafika 1924 után bekövetkezett radikális megújulására koncentrál. Ekkortól érvényesülnek a Bauhaus
és a konstruktivizmus modern tervezési elvei a magyar alkalmazott grafikában, az emigrációból hazatérő
Kassák Lajos, Bortnyik Sándor és Berény Róbert közvetítésével. Az ő ismert neveik mellett a kiállítás
nyomán újabb fontos alkotók kerülhetnek be a köztudatba, mint Irsai István, Csemiczky Tihamér,
Radó György vagy a Macskássy-testvérek.
Az Iparművészeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös szervezésében megvalósuló kiállítás
alapját képező 102 művészi plakát nagy sikerrel mutatkozott be 2009-ben a spanyolországi Valenciában
majd Sevillában, Bakos Katalin művészettörténész rendezésében. E nagyszabású válogatást öt év után
végre a budapesti közönség is láthatja. Ilyen nagyszámú, a hazai plakátművészet „fénykorából”
származó plakátanyag eddig még nem szerepelt magyarországi kiállításon. Az Iparművészeti Múzeumban
a Spanyolországban bemutatott tárlat bővített verziója valósul meg, a kiállított plakátokat kisnyomtatványokkal,
eredeti plakáttervekkel gazdagítjuk, továbbá olyan tárgyakkal egészítjük ki, amelyek megjelennek a plakátokon.
Feltűnnek a két háború közötti korszak modern életmódjának kellékei, a Flora szappan, a Modiano
szivarpapír, a népszerű Standard rádió fejhallgatóval és hangszóróval, vagy a kötött, övvel ellátott Nor-Coc
fürdőruha. A mindennapi élet tárgyai a húszas-harmincas évek modern, nagyvárosi életmódját idézik,
amelyhez hozzátartoztak a kulturális programok, az utazás és a sport. A tárlatot a korszakot idéző archív
fotók, külön vetítőhelyiségben pedig korabeli filmhíradó-részletek kísérik, felidézve a nemzetközi vásárok
hangulatát és a plakátok természetes közegét, a városi utcát.
A kiállítás főszereplői mindazonáltal maguk a plakátok, melyek szín-kavalkádjukkal, átütő formavilágukkal
a magyar plakátművészet két világháború közötti virágkorának legjavát képviselik.
Az 1920-as évek közepétől egy teljesen új hang jelent meg a budapesti plakátok világában. Eltűnt a szecesszió
álomvilága, háttérbe szorultak a humoros, történetet mesélő ábrázolások. Betört a modern
kor levegője, olyan termékek jelentek meg a reklámokon, amelyek a technika fejlődése nyomán jöttek
létre, és a modern nagyvárosi élet kényelmét szolgálták. Megjelent a plakátokon a villanykörte,
a rádió, a rádiócső, az elektromos és gázkészülékek egész sora, az autógumi, a konzerv, a töltőtoll.
A régi árucikkek – mint a dohányipari termékek, a divatcikkek, élelmiszerek, sajtótermékek
– hirdetése is ahhoz az új reklámnyelvhez igazodott, amelyet az új termékek adekvát bemutatásának
feladata hívott életre. A plakátművészet megújulásában nagy szerepe volt Kassák Lajosnak, Bortnyik
Sándornak és Berény Róbertnek, akik a 20. század elején Magyarországon kibontakozó avantgárd
mozgalom vezető alakjai voltak. Bécsben, Weimarban és Berlinben széleskörű nemzetközi
tájékozódásra tettek szert. Plakátjaik újszerűségük miatt nagy sikert arattak, így egy csapásra
átvette az uralmat a modernista grafika. 1930-ban az Iparművészeti Múzeumban (pontosan
a mostani tárlat helyén!) megrendezett Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának
bemutatkozó kiállításán Berény, Bortnyik, Kassák, Moholy-Nagy László és Molnár Farkas is részt vett.
A kiállításon megmutatkozott munkásságuk hatása az egész magyar tervezőgrafikára, a plakátra
és tipográfiára, reklámfotóra és könyvművészetre egyaránt. A kiállítást háromnyelvű
– magyar-angol-spanyol – katalógus kíséri, a kurátor – Bakos Katalin –tanulmányával
továbbá magyar művészek és kritikusok korabeli, emblematikus írásaiból összeállított
dokumentumválogatással.
A kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetésekről, workshopokról, múzeumpedagógiai foglalkozásokról és
ismeretterjesztő előadásokról további információt az Iparművészeti Múzeum honlapján olvashatnak.
www.imm.hu