Amikor 1885-ben Bad Cannstattban, a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach megtervezte és megépítette az első motorkerékpárt, vélhetőleg álmaikban sem gondolták, hogy milyen technikai magasságokba szárnyal majd az imádott járgányuk. Arról nem is beszélve, hogy mennyire elképednének azon, hogy másfél évszázad múlva, vannak, akik videófilmet forgatnak a motorsisakjuk tetejéről. Egy motorost a kezdeti lépésekről kérdeztük, aki mindenkit arra biztat, hogy rögzítse „filmre” élményeit, hogy aztán otthon visszanézve, újra átélhesse azokat, mert a világ, a sisak tetejéről is csodálatos.

-Miért akar valaki motorozás közben videófilmet készíteni? Hogyan jut eszébe?

-Ez egy relatív dolog, mint nagyjából minden az életben. Van, aki saját szórakoztatására videózgat, hogy hideg téli napokon visszanézhessen egy-egy túrát, úti eseményt. Mások egyszerűen meg akarják osztani a barátaikkal, vagy az érdeklődő nagyközönséggel.

Ám akadnak, akik unalmukban találják ki, hogy megörökítik, amikor kerülnek egyet a járgányukkal. És vannak, akiknek megtetszik, hogy a másik motoros is videózik, ezért ők is kedvet kapnak hozzá.

-Mit ad a motorozás? Miért pattan manapság nyeregbe valaki?

-Az egész a szabadságról szól. Amikor motorra ül az ember, onnantól fogva sokkal szabadabbnak érzi magát. Nem foglalkozik a gondjaival, a körülötte levő problémákkal. Hirtelen eggyé válik az alatta dübörgő erőművel, és akár végtelen nagy, a „világból kivezető szárnyalásra” lenne képes.

Útközben érzi a szél erejét, amely folyton fogást akar találni a testén, hogy letéphesse és elrepíthesse az embert, mint egy falevelet. Az út ilyenkor szalad a kerekek előtt, és a táj is csak elsuhan. Viszont ha egy szép, vagy érdekes környékre érünk, érdemes visszább venni a tempóból. Ilyenkor jön szóba az a kis KAMERA, hogy rögzítse ezeket az elmúló szépségeket.

Aki még nem ült soha motoron, annak nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen ez az élmény, talán így filmen keresztül egyszerűbb megmutatni.

Nálam ez annyira nem ismeretlen dolog, szinte belém van nevelve a motorozás, vagy genetikailag kódolt, nem tudom, mert azt édesapánk is, már fiatal kora óta motorozik, és manapság is van néhány ritka gépe.

-Szakmailag milyen kifejezést használnak ezekre a filmekre?

-Szakmai kifejezés, nem nagyon van, mert ezeket az „akció kamerákat” nem csak a motorosok számára készítik, hanem mindenkinek, aki valamilyen sportot űz (szörfre, down hill kerékpározásra, ejtőernyőzésre stb.). Onboard felvételnek hívják azt, mikor a kamera a sisakra van rögzítve, így a néző úgy látja a felvételt mintha ő lenne a motoros, a sofőr, a sportoló helyében.

-Ha kedvet kapnánk, hogyan válasszunk kamerát? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Fontos a motorunk típusa, a bukósisak, az időjárás?

-A kamera típusa az elképzeléstől függ, hogy az egészet milyen komolyan akarjuk űzni. Aki csak elvideózgat, majd megnézegeti, annak nem igen érdemes nagy költségű készüléket beszereznie. Hiszen a nagyon drágához képest, amely megközelíti a 100.000 forintot, ennek már ötödéért is lehet jó minőségű kamerát kapni, amelynek nem sokkal rosszabb a felvételi minősége. Például jelenleg, világszintű (legjobb) akciókamera a „GoPro 4”, amely 1080 pixel felvételt képes rögzíteni magas 60 fps-es sebességgel. Hasonló minőségű felvételt készítenek a kissebb költségű készülékek is, esetlegesen a sebességük tér el.

 A motor típusa nem fontos a videózásnál. A bukósisak sem igazán számít, hisz a ragasztó tapasz mindegyikre felragad, így bármelyikkel lehet forgatni. Az időjárás sem szólhat bele a forgatásba, hisz ezekhez a készülékekhez adnak gyárilag vízálló tokot, így akár víz alatt is lehetne motorozni vele, a felvétel akkor sem sérülne.

-Amikor megvan a kamera, mik a kezdeti tapasztalatok? Mit csináljunk és mit ne?

-Véleményem szerint, keressünk más videósokat, akiktől ötletet nyerhetünk. Érdemes több különböző ember alkotását összevonni, végignézni. Ebből is egy kicsi, abból is. Innen egy motívum máshonnan egy másik. És mikor valami halvány elképzelés kezd kirajzolódni a fejedben, na attól fogva neki kezdhetsz a videózásnak. A jó felvétel elkészítése előtt, be kell állítani a látószöget a kamerán, hogy menet közbe mit vegyen fel. Előfordul, hogy ez kissé macerás, mivel kismillió lehetőség van a felfogatásra. Én a sisakra való felszerelést kedvelem a legjobban, mert ott a legstabilabb, hisz az ember teste elnyeli a felmerülő rezgéseket, rajta a kamera elég stabil tud lenni, jobb, mintha mondjuk egy fix helyre rögzítenénk. Ha ez kész, már el is kezdhetjük felvenni a kívánt anyagot. Fontos az, hogy ne akarjunk senkit lemásolni, mert azt, nem díjazza senki sem. Motivációt, ihletet lehet venni másoktól, de ezen kívül mást nem érdemes.

-Ha elkészült a film…vágjuk meg? Keressünk zenét hozzá? Hol nézhetik meg mások?

-A videó megvágása anyagtól függ, hogy milyen típusú videót szeretnénk megosztani másokkal. Van amikor csak egy rövid pár perces film készül, vágott mozgóképsorozat, amiben hallani a motort, de vele egy szinten, zenét is lehet alá vágni. Érdemes, a videó stílusához való zenét keresni, különben nagyon elüt a kettő. Ezt általában „összegző videónál” használják, ahol például a nyár eseményeit akarják 4 percben bemutatni. Van aki például egy túrát videóz, ami hosszabb időtartamú és itt nincs vágás, vagy maximum kevés. Ez alá zenét nem szokás tenni.

A megosztásra, megtekintésre sok lehetősztég van. Egy-egy hírportál, Facebook, YouTube…

–Visszajelzés van?

-Motoros videók tekintetében, más motorosok általában reagálnak, írnak véleményt. Így az én első vágatlan videómban is látszik, hogy útközben is lehet olyan kollégákkal találkozni, akik éppen nem motorral közlekednek, hanem mondjuk autóban ülnek, de tiszteletüket teszik. Ilyenkor egy köszönés, egy intés is jól tud esni. Sőt inspiráló is lehet.

Készíts te is videót, nagy élmény!

Itt nézheted meg az imént említett videót:

Fótók: IB