Fehérbőrű – kékszemű és roppant érzékeny gyermek voltam. Gyakori tüdőgyulladás, hosszan tartó köhögés, amit „prizniccel”, teázással és egyéb házi praktikákkal is megpróbáltak gyógyítani, persze az orvos utasítása szerint.

Magamról annyit tudtam, hogy nyaranta is elmaradhatatlan volt a zsebkendő, amit a „Spielhozni” zsebébe tettem.

Későn, tova az érettségi vizsga utáni környezetváltozáskor figyeltem komolyabban a tünetekre, gyakori tüsszentés, szem és nyálkahártya viszketegség állt elő, tavasztól őszig. Kényelmetlen volt számomra a szabadban tartozkodni, de legfőképp így májusban, amikor az út mentén lekaszált fű száradni kezdett.

Amikor tarthatatlan lett az állapot, egy kedves orvos ismerős kezdett kezelni. A tesztek elvégzése után a házi porra gyanakodott. Oltó anyagot kaptam, amit a felkarba, bőr alá szúrattam, a téli hónapokban. Nyaranta pedig a sós levegőt szippantottam a parajdi sóbányában, 12-18 napos kúrákban, napi 4 órában.

Később a tesztek a pázsitfűfélékre való érzékenységet is kimutatták! Óvakodtam kinn lenni, mert pokoli volt a közérzetem. Gyógyszert is kaptam, inhalációt és havonta egy fiola kortizont, mellé nyugtatót s e mellett dolgoztam.

A várandóság ideje alatt elmúltak a tüneteim és sok éven át a szülést követően tünetmentes lettem.

De úgy öt éve, a nyírfa virágzása idején tett sétáim alkalmával, Wuppertálban újra megjelent enyhébb formában. Ám most már vannak olyan gyógyszerek, amik 24 órán át enyhítik a tünetet, és ehhez folyamodtam. Orrcsepp is van, ha elered a nózi, amire nagyon kell vigyáznom, hogy ne okozzon kellemetlenséget.

Hamarosan megpróbálom a sós levegőt „biztosítani magamnak”, mert az a legelőnyősebb e betegség kezelésére. Vagyis irány a tengerpart!

Mindenkinek ajánlom, vagy egyszerűen csak párologtasson sós vizet a lakásban!

Ezzel együtt kell élni, én megpróbálom továbbra is, már nincs olyan sok, remélem kibírom!

Polgár Gyöngyi, 65 éves