Földi Veronika énekel és Szinay Balázs gitározik. Leginkább ebben a felállásban találkozhatunk velük itt-ott rendezvényeken. Megzenésített verseket adnak elő.
„Nem az a célunk, hogy már ismert szerzők munkásságához kapcsolódjunk. Nekünk elég, ha egy versszöveg jó, másodlagos szempont, hogy hányan ismerik a szerzőjét.” -vélekedik Szinay Balázs, akit a dalszerzés rejtelmeiről faggattuk.
– Legalább 50 egyéni kötet, 20 antológia és egy hangoskönyv kiadásában vettél részt. Több vers- és prózapályázatot írtál ki, zsűritagi felkérést is elvállalsz. Eközben élő irodalmi műhely tevékenységét is irányítod.
– Hogyan kezdődött és miből táplálkozik a versek megzenésítésének ötlete?
-Alapvetően rockzenei gyökerekből táplálkozom. Ettől a műfajtól, szerintem, sosem volt idegen a vers- vagy a zenei koncepciók színházi előadása. Már gyermekként gondolkodtam ilyen jellegű produkciókon. Az első gitáromat 8 évesen kaptam, attól kezdve folyamatos volt az alkotás.
Nagy hatással volt rám: a Queen, a Queensryche, a Nightwish, a Doors vagy éppen az Anathema. Ezeknél a zenekaroknál egyaránt fontos szerepet kap a zene, a színházias jelleg, valamint a többé-kevésbé szépirodalmi igényességgel megírt szöveg.
Zenében gondolkodtam, ám párhuzamosan megjelent előttem a színpadkép, a vizuális megjeleníthetőség is. Dallamokat, saját versszövegekhez 16-17 éves koromban írtam először, ám a klasszikus és kortárs versek megzenésítésének kezdete csak a múlt év utolsó harmadára tehető. Korábban pályázatokat írtam ki, és a beküldött versszövegekből születtek az első rögzített dalok.
– Hol léptetek fel eddig? Vannak törzshelyek?
– Mindenhol játszunk, ahol erre igény van. Általában saját- vagy mások által szervezett irodalmi eseményeken, kulturális rendezvényeken adunk elő, de elmegyünk bisztrókba, pubokba is. Az elkövetkező hónapokban könyvbemutatókon, esküvőn, irodalmi körök összejövetelin, iskolákban, határon túli irodalmi rendezvényeken fogunk szerepelni.
– Mit szól a közönség a produkcióhoz? Van igény mostanság erre a műfajra?
– A programtervezetünk októberig le van fixálva, eszerint ez egy sikeresnek tekinthető tevékenység. A jó hangulatú dalokra mindig van igény. Vannak „slágerink” is, amiket élő előadásban mindig nagyon szereti a közönség. Talán így jobban szólnak a dalok, mint felvételről. Ilyen a következő két dal:
Kardos M. Zsöte: Nélküled
https://www.youtube.com/watch?
Biró Erika: Seninek
https://www.youtube.com/watch?
– Mi születik előbb, a vers vagy a zene? Mi a legnehezebb a megzenésítésben?
– Általában a vers van előbb és aztán a zene. De előfordult már olyan is, hogy a vershez egy meglévő zenei ötlet lett felhasználva. Ez azonban csak akkor működik, ha az szorosan illeszkedik a vers hangulatához. Erőltetni semmit sem szoktunk.
„Komponáltunk” már teljesen szabálytalanul megírt versből dalt, ugyanakkor alapjában véve fontos, hogy a szövegnek legyen egy továbbgondolható hangulata vagy olyan ritmikája, amivel lehet foglalkozni. Minden szöveghez lehet zenét írni (előfordult már olyan is, hogy egy eseményen egy ott kapott szövegből, improvizatív jelleggel készítettünk zenét), a kérdés inkább az, hogy érdemes-e? Nagyon sok jó szöveget kapunk, találunk, nehéz választani, de vannak olyanok is, amikkel nem lehet, vagy nem szeretnénk foglalkozni.
– A közel jövőben ismert szerzők, költők, írók műveit is feldolgozzátok majd?
– Kilátásban van, de alapvetően nem az a célunk, hogy már ismert szerzők munkásságához kapcsolódjunk. Nekünk elég, ha egy versszöveg jó, másodlagos szempont, hogy hányan ismerik a szerzőjét.
-Melyik zenei kiadványokon hallhatunk benneteket? Hol lehet kapni, és hol lehet meghallgatni legközelebb élőben az előadást?
-Ez a tevékenység a „tanítványi láncolat irodalmi műhely”, mint fórum tevékenységi köréhez tartozik. Saját kiadványainkon, illetve a műhely „youtube-csotornáján” keresztül lehet a dalokat elérni.
Nagyobb fellépésünk 2015. augusztus 23-án lesz Budapesten, a Fáklya Klub színháztermében. Másik 4 duóval együtt színpadra állva „Dupla vagy semmi” címmel adunk zenés esetet.
Minden érdeklődőt várunk szeretettel!
