Az Országos Széchényi Könyvtárban még 2016. szeptember 15.-ig látogatható a Zichy megrajzolt hősei című kiállítás.
Zichy Mihály az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művésznek számított a magyar képzőművészetben, grafikai alkotásainak száma ezrekre megy, ezeknek azonban csak egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Sosem festett giccses gyümölcsös tálat, virágot, de a természeti tájak is ritkán ihlették meg; korai alkotásaiban is már a fájdalom, szenvedés, mély emberi tragédiák bemutatásán fáradozott.
50 év az orosz cárnál
A művész 1847-1906 között – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással –, csaknem 50 évig dolgozott az orosz cári udvarban. A kiállítás munkásságának ezt az időszakát is hivatott bemutatni.
A tárlat különlegessége lesz II. Sándor cár 1856-os koronázási díszalbuma, amelynek másik, nagyközönség számára is elérhető példánya a szentpétervári Ermitázsban tekinthető meg.
„Valóban csak egy rajztanári állás miatt hagyta el Zichy Magyarországot, és ment tovább a bécsi festőiskolából Szentpétervárra?
Az állásra eredetileg bécsi mesterét, Waldmüllert hívták meg, ő ajánlotta maga helyett Zichyt -magyarázta a kiállítást összeállító Szűts-Novák Rita. A feladat a cár öccsének leánya, Katalin rajztanítása volt. Mielőtt Szentpétervárra értek, számos európai országban megfordultak (Gleichenberg, Berlin, Firenze, Nizza). A rossz nyelvek szerint Zichynek első ízben azért kellett elhagynia az udvart, mert túl szoros kapcsolatba került Katalinnal, de valószínűbb, hogy a magyar szabadságharccal és az orosz beavatkozással kapcsolatos politikai nézetei miatt küldték el.”
Zichy és a magyar irodalom
A kiállítás második részét a Zichy által illusztrált díszkiadásban megjelent magyar irodalmi művek alkotják. Bár Zichy élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget és megbecsültséget, végül elismerte, hogy legtöbbet az irodalmi művek illusztrálásakor nyújthat, ezért vállalkozott Az ember tragédiája, az Arany-balladák és Petőfi díszkötésű műveinek illusztrálására.
Rajzai az irodalmi művek mellérendelt, szöveg-kép egységének kompozíciójában, azokkal teljesen egyenértékűek. Ezek a munkái biztosították hazánkban Zichy-halhatatlanságát.
Dedikált díszalbum
Még életében megjelent a pályafutását és műveit bemutató díszalbum, amelynek egy dedikált kiadása is helyet kap a kiállításon, ahogy számos más könyv illusztrációja (Garay-album, Aradi vértanúk albuma, Rustaveli grúz szerző eposza, Az Osztrák – Magyar Monarchia írásban és képben kiadványa) is.
A leányvári boszorkány
Sok egyéb rajz mellett megismerheti a látogató Lermontov orosz költő híres, gyötrődő Démon-jának képeit, amelyeket Miklós nagyherceg kívánságára készített Zichy.
Kiállításra kerül a Tizenkét illusztráció Faust-hoz című könyv, ahol a költeményhez készített tollrajzait kézzel írt sorokkal egészítette ki a művész, és megtekinthető lesz Zichy Mihály első önállóan illusztrált magyarországi műve, A leányvári boszorkány első kiadása is.
A kiállításon a díszalbumok mellett láthatóak lesznek az OSZK Kézirattárából származó fényképek, a Zichy-levelezés vonatkozó darabjai, és a könyvtár zeneműtárának állományában lévő, nevével fémjelzett dokumentum, a Hubay 18 dalát tartalmazó kotta.
„Zichy, mint Gustave Doré, rendkívüli zseni … egy tehetségével mindig kitörőben lévő kráter.”-írta róla Théophile Gautier (1811-1872) nagy francia költő és kritikus.
A kiállítás látogatható a könyvtár nyári zárva tartásának ideje alatt is, keddtől szombatig 10 és 18 óra között.
A tárlatvezetések időpontjai:
Augusztus 5. (13 óra)
Augusztus 12. (13 óra)
További infó: www.oszk.hu
Szöveg-fotó: OSZK
